Tanya gémeskúttal

Leírás

A Magyar Alföld egyik jellegzetessége a tanya gémeskúttal.

Hazánk tájait és építészeti örökségeit bemutató termékeink közé tartozik ez a kép. A tanya gémeskúttal hozzátartozik a hagyományos magyar látképhez. A Hortobágyi Nemzeti Park és a Kiskunsági Nemzeti Park egyaránt az Alföld területén található, ahol számos helyen találhatunk még gémeskutat. A gémeskút a földbe ásott kútgödörből a kétkarú emelő elvén működő vízkiemelő szerkezet. A legtöbb vidéken a gémeskutat az udvarban készítették, de több faluban vagy annak határában voltak közös használatú gémeskutak is. Nagyobb vízfogyasztású helyeken (például legelőkön) iker gémeskutat is készítettek, ahol a szokásosnál nagyobb kútgödörből két gémeskút segítségével merték a vizet. Ez a kútszerkezet egész Közép- és Kelet-Európában mindennapossá vált, pár évtizede az Alföldön még a legelterjedtebb víznyerőeszköznek számított. A mai napig sok helyen még fellelhető. A gémeskút régen hírközlő szerepet is betöltött. A gém és a kútostor helyzetének állításával látótávolságra jelezték a legeltető pásztoroknak a delelés, itatás, az étkezés idejét. Az alföldi tanyavilágban hasonló módon tudatták a napszámosokkal, mezei munkásokkal, hogy elérkezett a déli étkezés ideje, menjenek a tanyára. Szintén így üzentek a betyároknak pártolóik.

A tanya gémeskúttal című képünkkel örömet okozhat az Alföld és a régi magyar tájak kedvelőinek. Tekintse meg a Hortobágyi kilenclyukú hidról készült képet is, mely párban mégjobb választás.

Források:

Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. 276–277. o. ISBN 963-05-1287-4 (gémeskút címszó)
Magyar néprajzi lexikon II. (F–Ka). Főszerk. Ortutay Gyula. Budapest: Akadémiai. 1979. 678. o. ISBN 963-05-1287-4 (jeladás kútgémmel címszó)

Wikipédia