Zsinagóga

A Dohány utcai Zsinagógát ábrázoló aranyozott kép. A Nagy zsinagóga, a magyar neológ zsidóság legnagyobb zsinagógája, illetve a legnagyobb ilyen jellegű épület egész Európában.

A termék aranyozott felületre történő nyomtatással készül. Elegáns megjelenését a bézs színű paszpartu és az első osztályú fa képkeret is biztosítja. Felhelyezése a hátoldali fali akasztóval történik. Védelméről a könnyen eltávolítható átlátszó zsugorfólia gondoskodik. Előlapján az aranyozást igazoló jelzés, hátlapján pedig az aranyozást igazoló bizonylat látható.

A Zsinagóga

Budapesten a Dohány utcai zsinagógát a Nagy Zsinagóga néven ismerik a köznyelven. Ez a Zsinagóga a világon a második legnagyobb, Európán belül meg a legnagyobb zsidó templom. A Zsinagóga a magyar neológ zsidóké. Az épület az egykori zsidó negyedben áll, ahol ma is sok zsidó vallású ember él, akik máig őrzik hagyományaikat.

A Dohány utcai zsinagóga fontos jelképe a magyar zsidóságnak, és Budapest igen jelentős látványossága.  Az épület sok kultúrális eseménynek ad helyet. Komolyzenei hangversenyeket, és fesztiválokat is rendszeresen tartanak itt (pl. zsidó fesztivál).

Az épület másfél évszázados múltra tekint vissza, mely alatt sok viszontagságot megélt. Öt év alatt a kivitelezéstől a megvalósításig létrehozták a zsinagógát, mely akkoriban igen gyorsnak számított. Az ünnepélyes felavatásra 1859-ben került sor. Ma mellette található a zsidó múzeum (hivatalosan Zsidó Vallási és Történeti Gyűjtemény).

A zsinagógában a rendszeres istentisztelet mellett több fontos eseményre is sor került létrejötte óta.  1860. december 20-án „zsidó–magyar testvéresülés” ünnepséget tartottak, melyen első ízben hangzott el a Szózat zsidó templomban. 1861. április 8-án Széchenyi Istvánért, 1894-ben Kossuth Lajosért tartottak ünnepi megemlékezést.

A zsinagógában a történelem során, a második világháború és a zsidók elleni nagy gyűlölet közeledtével sok szomorú eset is történt. 1931- ben egy revolveres lövöldözött és ölt meg két hívőt, 1939-ben pedig a szemközti házról kézigránátot dobtak a templomból távozók közé. Majd 1944-ben itt állították fel a zsidó gettó egyik kapuját, és több ezer embert zsúfoltak össze itt és a mögötte fekvő háztömbökben.

Budapest ostroma alatt a templom sok találatot kapott, és ebben az időben lett a kert a mártírok temetője, mert itt temették el a betegségben, éhségben vagy gyilkosságban elhunyt híveiket, sokukat tömegsírban. Ezeknek a tragikus eseményeknek következtében a templom a zsidók körében fontos kulturális szimbólum lett.