Esztergomi Bazilika

Az esztergomi Bazilikát, teljes nevén a Nagyboldogasszony és Szent Adalbert Főszékesegyház épületét ábrázoló kép.

A termék aranyozott felületre történő nyomtatással készül. Elegáns megjelenését a bézs színű paszpartu és az első osztályú fa képkeret is biztosítja. Felhelyezése a hátoldali fali akasztóval történik. Védelméről a könnyen eltávolítható átlátszó zsugorfólia gondoskodik. Előlapján az aranyozást igazoló jelzés, hátlapján pedig az aranyozást igazoló bizonylat látható.

Esztergomi Bazilika

Az Esztergomi Bazilika, más néven Nagyboldogasszony– és Szent Adalbert-főszékesegyház helyén volt Szent István idejében a királyi palota és a székhely, mely a tatárjárás után költözött át Budára. Esztergomban több tűzvész is pusztított abban az időben, így a palotát és a templomot is többször teljesen újra kellett építeni.

Az Esztergomi várhegy, századokig más-más kezében volt, a vár és a templom is sok ostromon esett át, így a papok évekig vissza sem akartak térni. Míg 1820 tavaszán Rudnay Sándor püspök a beiktatása napján a nagyszombati Szent Miklós templomot megfosztotta székesegyházi jellegétől. Ezt átmenetileg az esztergomi, vízivárosi volt jezsuita templomra ruházta át.

Ez után az építkezés nagyon sokáig elhúzódott, hol a pénzhiány, hol a motiváció miatt. Az Esztergomi Bazilika felszentelésére csak 1856-ban került sor, de a templom még ekkor nem volt kész. A Magyarok Nagyasszonya és Szent Adalbert tiszteletére felszentelt főszékesegyház zárókövét 1869. május 22-én illeszthették be. Ez után a katedrális belső teljes díszítése csak 1886-ra készült el.

További információ

Kép méretek: S (3×4 cm), M (4×6 cm), L (7×9 cm)
Keret méretek: 9x10 cm GA, 12×14 cm GA, 16×18 cm IN, 16×20 cm GA, 19×23 cm IN