Váci székesegyház

A váci Nagyboldogasszony Püspöki Székesegyház épületét ábrázoló kép.

A termék aranyozott felületre történő nyomtatással készül. Elegáns megjelenését a bézs színű paszpartu és az első osztályú fa képkeret is biztosítja. Felhelyezése a hátoldali fali akasztóval történik. Védelméről a könnyen eltávolítható átlátszó zsugorfólia gondoskodik. Előlapján az aranyozást igazoló jelzés, hátlapján pedig az aranyozást igazoló bizonylat látható.

Váci székesegyház

A Váci székesegyház impozáns épületét a 18. században építették, mert az előző templom nem bizonyult elég nagynak. Vác városa már a középkortól igen népszerű volt, jó fekvésének köszönhetően. 1004-ben Szent István király itt is létrehozott egy püspökséget. Az első ismert székesegyház Géza király idejében épült fel 1074 után.

A hívek nagy száma miatt sokszor kellett bővíteni, nagyobbítani, míg Eszterházy Károly püspök elhatározta, hogy új székesegyházat épít. Vác ekkor két pólusú város volt, egy felhúzott fal választotta ketté. Egyik oldalon magyarok, míg a másikon németek laktak. Eszterházy a két városrész határán álló palánkot lebontatta, s itt alakította ki a Konstantin teret, melyre később a Váci székesegyház épült.

Amikor már letették a székesegyház alapjait, Esterházyt az Egri Székesegyházba hívták püspöknek és Migazzi Kristóf lett a Váci püspök, aki az akkor meglévő alapra új épületet terveztetett. Ez az épület már nem olyan díszes és kisebb lett a költségvetése is. Az alapokra 1762-ben készült el az új terv. A kupolára a keresztet 1770-ben húzták fel, így 1772. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján sor kerülhetett a felszentelésre.

Az épületen zömében a klasszicizmus jegyei figyelhetők meg, de a főhomlokzati oszlopcsoport, az ezek fölött lévő szobrok és a lanterna még a barokk szellemiségét tükrözi.

Ha Vácon jár, nézze meg a Váci Diadalívet, mely hazánk egyetlen diadalíve.

További információ

Kép méretek: M (4×6 cm), L (7×9 cm)
Keret méretek: 12×14 cm GA, 16×18 cm IN, 16×20 cm GA, 19×23 cm IN