Szent István Bazilika

A Szent István Bazilikát ábrázoló aranyozott kép, hazánk egyik legszebb, legjelentősebb egyházi és idegenforgalmi nevezetessége.

A termék aranyozott felületre történő nyomtatással készül. Elegáns megjelenését a bézs színű paszpartu és az első osztályú fa képkeret is biztosítja. Felhelyezése a hátoldali fali akasztóval történik. Védelméről a könnyen eltávolítható átlátszó zsugorfólia gondoskodik. Előlapján az aranyozást igazoló jelzés, hátlapján pedig az aranyozást igazoló bizonylat látható.

A Szent István Bazilikáról 

Magyarország több száz csodás templommal büszkélkedhet. Mi ezek közül választottuk ki a legszebbeket és foglaltuk aranyozott felületre készült képbe, és kereteztük be Önnek. Válogatásunkban kiemelkedő helyen szerepel a Szent István Bazilika, mely fővárosunk büszkesége. Ebben az impozáns épületben sok esküvőt tartanak és az augusztus 20.-án megrendezésre kerülő nemzeti ünnepen itt tartják a fő ünnepséget.

Képünk szép emléktárgy, akár hivatalos vagy baráti ajándéknak is kitűnő választás lehet, ugyanúgy ajánljuk nászajándéknak vagy Magyarországra látogató üzletfelének is.

A budapesti Szent István-bazilika (lipótvárosi plébániatemplom) az Esztergom-Budapesti főegyházmegye társszékesegyháza. Ma is az ország egyik legmagasabb épülete a maga 96 m magasságával (Budapesten a Parlament után a második). Nevét Szent István, magyar államalapító király után kapta, akinek jobb kezét a Szent Jobbot ma is ereklyeként őrzik a Szent István Bazilikában. Ma itt tartják augusztus 20.-án a fő ünnepséget, Szent István tiszteletére.

A 18. században a mai Bazilika helyén a Hecc színház állt, mely abban az időben állatviadaloknak adott helyet. Akkortájt kezdett benépesedni az újonnan kialakult Lipótváros. Így nem sokkal később egy kis templomot húztak fel a színház helyén és 1817-ben megalakult a Lipótvárosi plébánia. Ekkor alakult ki az igény a nagyobb plébániatemplom építésére, mert a kis templom kevés volt már a több száz ember számára. Gyűjtést indítottak a bazilika felépítésére, de a tényleges indokot az 1838-as nagy árvíz hozta meg.

Az árvíz időszakában a mai Szent István téren – egy kisebb természetes dombnak köszönhetően – az emberek ide tudtak menekülni, így adományokkal támogatták, hogy menekülésük helyén templom épülhessen.

Az építkezést 1846-ban kezdték meg, de az 1848-’49-es szabadságharc miatt az alapkőletétel 1851 októberére csúszott. 1867-ig jól haladt az építkezés. Ám akkor az épület kivitelezőjének halála után kiderült, hogy az épület kupolája nincs, jól kivitelezve, így az összeomlott. A romok eltakarítása 1871-ig tartott, miután felkérték a munkálatok vezetésére Ybl Miklóst (ő többek között dolgozott a Hősök terén, Halászbástyán, Budavári Palotán), aki neoreneszánsz stílusúra dolgozta át a terveket. Az elkészült templomot 1905. november 9-én szentelték fel, a zárókő elhelyezésére pedig az uralkodó, I. Ferenc József magyar király jelenlétében került sor 1906. december 8-án.

A templom eredetileg Ausztria védőszentje Szent Lipótnak a nevét viselte volna, de még elkészülte előtt, a millenniumi ünnepségek kapcsán, 1897-ben az érseki főhatóság Szent István király védelmébe helyezte. Így Szent István Bazilika néven szentelték fel.