Magyarország világörökségi helyszínei
Magyarország nyolc természeti és kulturális értéke került fel eddig az UNESCO Világörökségi listájára.
Az UNESCO 1972-ben hozta létre a Világörökségi programját, melynek célja, hogy óvja és megőrizze a kiemelkedő értékekkel bíró kulturális és természeti örökségeket a későbbi generációk számára. Ki ne szeretne belefeledkezni Budapest páratlan Duna-parti panorámájába, vagy végig sétálni a középkori szerkezetét őrző budai várnegyedében? Borozni a tokaji borvidéken, vagy Pannonhalmán elmélkedni az ezer éve jelen lévő bencések szellemiségével.
Bízunk benne, hogy hamarosan meglátogathatjuk ezeket és a többi Világörökségi helyszínünket, de addig is nézzék meg őket virtuálisan vagy aranyozott képeink valamelyikén. Exkluzív ajándékaink között minden örökségünk fellelhető, de saját fotóikból is tudunk készíteni aranyozott képeket, ha igazán egyedi ajándékra vágynának.
Budapest - A Duna-partok, a budai várnegyed és az Andrássy út
Elsőként Budapest nyerte el 1987-ben a Világörökség rangot a Budai Várnegyed és a főváros Duna-parti látképéhez tartozó területekkel. A budapesti Duna-part és a folyón átívelő hidak sorával a világ egyik legszebb világörökségi címet érő látképe.
A Margit hídtól a Szabadság hídig terjedő terület magába foglalja a budai várnegyedet a Mátyás-templommal és a Halászbástyával, a Gellérthegyet a Szabadság-szoborral és a Citadellával, valamint a Gellértfürdőt.
A pesti oldalon többek között a Duna-parti sáv jelenti a világörökségi területet, azon belül is a Parlament, a Magyar Tudományos Akadémia, Gresham-palota, a pesti Vigadó és a Nagyvásárcsarnok látványos épülete és az e szakaszon található négy Duna-híd a Margit hídtól a Szabadság hídig.
2002-ben a listára került még az Andrássy út (olyan impozáns épületekkel együtt, mint az Operaház, a Zeneakadémia, a Párizsi Nagyáruház, valamint a hajdani nagypolgári villák és bérpaloták sora), a Hősök tere a Millenniumi emlékművel, a Szépművészeti Múzeum és a Műcsarnok, valamint a Millenniumi Földalatti Vasút.
Vidéken található világörökségeink
Hollókő – Ófalu
A Nógrád megyében található apró palóc falunak sikerült szinte maradéktalanul megőriznie a 17-18. században kialakított középkori településszerkezetét. A falu fölött magasodik a Hollókői vár, melyhez számos legenda fűződik. A bizottság Budapest mellett elsőként vette fel Hollókő-Ófalut a Világörökség Listára 1987-ben.
Aggteleki-karszt
Az Aggteleki- és a Szlovák-karszt egybefüggő barlangrendszere 1995-ben került fel az UNESCO Világörökségi lista természeti értékei közé. A mintegy 2 millió éve kialakult barlangok rendkívül változatosak, kivételes akusztikája miatt koncerthelyszínként is használják. A mérsékelt égöv leghosszabb cseppkőkődíszes barlangrendszereként tartják számon.
Pannonhalmi Bencés Főapátság
A bencés szerzetesrend 996-ban alapított monostora egyidős a magyar államisággal. A Kisalföld sík vidékéből kiemelkedő hegy, a táj fölé magasodó Pannonhalmi Bencés Főapátság épületei: a monumentális bazilika, az oktatási épületek és a kápolnák különböző korok építészeti stílusait őrzik.
Arborétumában több, mint 1000-féle növény és 150 madárfaj él. Az épületegyüttes 1996-ban lett a Világörökség része.
Hortobágyi puszta
Az igazi szimbolikus vidékének számító Hortobágy füves pusztái, gémeskútjai és a híres kilenclyukú híd 1999-ben kerültek fel az UNESCO Világörökségi Listára. A Hajdúság és a Tisza közötti terület Európa legnagyobb összefüggő füves pusztája, mely még őrzi a régi pásztorvilág emlékeit és hagyományait.
Pécs ókeresztény sírkamrák
A pécsi ókeresztény sírkamrák 2000-ben kerültek fel a Világörökségi listára. Pécs 1600 éves ókeresztény temetője a legjelentősebb provinciális nekropolisz, amely több száz téglasírt, több tucat családi sírkamrát és nagyobb közösségi sírboltot foglal magába. Európában itt maradtak fenn legnagyobb számban falképekkel díszített temetői épületek a római korból.
Fertő-táj
A Fertő-tó és az azt övező települések 2001-ben nyertek felvételt a Világörökségek közé. Nemzetközi jelentőségű vadvízként tartják számon a magyar-osztrák határon átnyúló tavat, mely számos ritka, csak itt élő növény és madárfaj állandó vagy ideiglenes otthona. A táj népi építészeti emlékei mellett kiemelkedő kulturális értéket képviselnek kastélyai, a fertődi Esterházy- és a nagycenki Széchenyi-kastély.
Tokaj-hegyaljai történelmi borvidék
A Tokaj-hegyaljai borvidék a világ első zárt borvidéke 1737 óta, amely 27 települést foglal magába. Nemzeti kincsünk az elmúlt ezer év alatt kialakult szőlőművelési hagyományok érintetlen formában való továbbélésének köszönhetően érdemelte ki 2002-ben a Világörökségi rangját.
Ha szeretné Magyarország világörökségeit emlékként is viszont látni, akkor látogassa meg oldalunkat.
Legyen képben az arany!